[ Continued ]

Starfall 3. - Dragon Hunting

A Starfall 3. része a 2012-es év első játéka volt számomra, és már tűkön ülve vártam. Kora reggel érkeztünk a pályára, hogy minél előbb elhelyezzük a tereptárgyakat, beizzítsuk az UAZ-t, intézzük a játékosok fogadását. A gyülekezőre sikerült nekem is és a rajunk minden tagjának felszerelkeznie. Eredetileg úgy számoltunk, hogy a 8 fős rajunkban csak Berkut öccse, Tyutyi lett volna az egyedüli nem Blackwateres, és a játék megfelelő alkalom lesz feleleveníteni a tél folyamán berozsdásodott csapatmozdulatokat, kézjeleket. De a sors úgy hozta, hogy mindössze 5 főre zsugorodtunk. A BW-ből Berkut, Joli és én voltunk jelen, valamint Tyutyi és egy rég nem látott kedves ismerős Pala, akivel annak idején (úgy 3 éve) Berkut és én saját csapatot próbáltunk meg összehozni.

A csapat kis létszáma és vegyes összetétele ellenére Berkuttal nem mondtunk le arról, hogy alkalmazzuk a jól bevált alakzatokat és kézjeleket, ezért miután az észak-koreai lá...

[ Continued ]

Akármibe fogunk, mindig vannak elsők: első piros kisautó, első lelőtt ellenfél, satöbbi, satöbbi. A mai játékon nekem határozottan ilyen édes 'első' érzésem volt, ami a legvégére sajnos némileg megkeseredett. De haladjunk sorban.

Mivel Zalaegerszeg pöttyet messze van, hajnalban kellett kelni. Az ébredés fájdalommentes mivoltát fenntartandó sürgősen létrehoztam egy adag taktikai 3in1 neszkávét, majd a reggeli elfogyasztásával párhuzamosan elkezdtem bepakolni az előző este felsorakoztatott felszerelésemet. Miután ez megvolt, irány az utca, hogy felvegyen a kirendelt gépjármű.

Itt jött az első gond. Joli (aki frissen sült BW-sként most előszőr játszott velünk) és én nagyszerűen félrekommunikáltunk, ezért Veszprém két átellenes végében kerestük egymást. Hála a türelmes sofőrnek, Kalap-nak (KING), végül mégiscsak sikerült összeszedni, és Miszterrel négy fővé duzzadva m...

[ Continued ]

Mivel a terepen elmulasztottam jegyzőkönyvezni az eseményeket, a történések sorrendje és az azokban résztvevők személyazonossága esetleges.


Hónapok óta tartó várakozás után el sem tudtam hinni, hogy a pályán vagyok.

Körülöttem az aznapi pályaépítés romjai, egy kis lánggal égő tűz és jó barátok hálózsákos testei hevertek, fölöttem pedig öt zászló lengedezett. Baromi szívesen pihentem volna én is, de virrasztottam tovább, mert vártam a csapatom, a Szerbiából érkező ODA 021et (akik kiegészültek két bolgár légióssal). A minibusz-kölcsönzőjüknek hála csak órákkal később tudtak útra kelni a tervezett időponthoz képest, és a GPSük is elromlott, szóval nagyon örültem a hajnali egykor a fejem mellett lassító dísztárcsának. „ZDRAVOOOO GODOT, hova parkolhatunk?” harsogtak mindannyian az ablakból.

A parkolás után kiáramlott a nép a két kisbuszból, és határtalan (és nagyon hangos) jókedvvel köszöntöttek minden ébren levő és alvó embert. Miután mindenki megölelt mindenki...

[ Continued ]

Napvilágot láttak a kólától gőzős amerikaiak aljas írásai a honvédő csatánkról, amit az agresszorokkal vívtunk. Mint a túlélők egyike, kötelességemnek érzem leírni az igazságot. Elvtársam és hű bajtársam majd eljuttatja az írásom mindenhova és így lelepleződik a nyugati hatalmak árulása!

Kezdem ott, hogy a komám Shadowics hívott reggel, hogy menjek át hozzá megünnepelni a születésnapját. Vittem is magammal egy üveg jófajta pálinkát, bár a komám születésnapjáig még várni kellett volna néhány hónapot, de ki törődik az apró részletekkel. Manapság már minden megesik, így vittem magammal a vadászpuskámat is, meg a föld-levegő rakétámat ugyebár ki tudhatja mivel találkozik az ember. Hát ahogy ballagok szép kényelmesen át az erdőn, furcsa zúgásra leszek figyelmes. A jó szememnek köszönhetően azonnal észrevettem, hogy egy nagy bombázó tart éppen a laktanya felé és biztos a születésnapi ünnepségre összegyűlt békés civileket akarják lebombázni ezek a gonosz nyugati barbárok. Gyorsan lekaptam a vállam...

[ Continued ]